Cittá del Pane
A szállásunk Montaione egyik domboldalában volt, egy romantikus villában. A telken 3 nagyobb épület volt, valamint egy teniszpálya, napozó teraszok, medence, saját játszótér a gyerekeknek és rengeteg olajfa, szőlő és gyönyörű mediterrán növényzet. Megtudtuk, hogy Montaione a toszkán kenyér fellegvára, minden évben nagy hagyományőrző kenyérsütő ünnepségeket rendeznek. A toszkán kenyerekről általában azt érdemes tudni, hogy só nélkül készülnek. Ez a hagyomány onnan ered, hogy a régi időkben a só nagyon drága volt és környéken főleg szegény földművelő parasztok éltek, akiknek nem volt pénze sóra. A kenyerek jellegzetes ropogós héjukat és puha belsejüket a kovászos, lassú kelesztési folyamatnak köszönhetik. Nem kell hozzájuk más, csak liszt, víz, olíva olaj és egy fatüzelésű kemence. A kis hegytetejére épült régi városban egy pékség található, ők látják el az egész környéket (szálláshelyek, közértek, bárok) minden jóval: kenyérrel, croissanttal, baguette-el, mini pizzákkal és persze focacciával.
A szállásunk képekben
Montaione péksége
Azok a csodálatos toszkán kis városkák
Miután elfoglaltuk a szállást, első utunk a kb. 40 km-re lévő San Gimianoba vezetett. A középkori városban fantasztikus kis üzletek, sikátorok, kis terek, templomok és fagyizók vártak minket. A főtéren idős angol hölgyek ültek kempingszéken és festegettek. A középkori harangtornyok felett fecskék repdesnek, a sikátorokból nyüzsgő turisták hangja hallatszik. Lépten nyomon szebbnél szebb kirakatokat (táskások, gyerekruhák, kerámiák, festmények, ruhák), fagyizókat és persze pékségeket látunk. Aki Toszkánában jár, ne hagyja ki ezt a kis ékszerdobozt!
A következő nap Siena felé vettük az irányt, ahol a parkolási nehézségek után egy csodálatos napot sikerült eltölteni. A régi etruszk város főutcáján sétálva először a főtérhez érkeztünk meg, ahol minden évben kétszer rendezik meg a híres „Palio di Siena” lovas versenyt. A palio szó eredete a középkorból ered, méghozzá azt a selyemkendőt jelöli, amelyet a lovas torna győztese nyert. A tornán 17 városnegyed versenyzői indulnak és a győztes egy selyemzászlót nyer, melyet Szűz Máriának ajánlanak fel. A versenyt Sarlós Boldogasszony napján (július 2) és Mária Mennybemenetele napján rendezik meg (augusztus 16). Mindig rácsodálkozunk, hogy a középkorban hogyan tudtak számítógépek és daruk nélkül ilyen szabályos épületeket, tereket és dómokat építeni. A főtéren lévő toronyról megtudtuk, hogy egész Olaszország 2. legnagyobb harangtornya. A sikátoros városban csodálatos élelmiszer boltok, borozók, cukrászdák vannak. A Dóm pedig egyenesen lenyűgöző! Aki ide jön, érdemes a dóm látogatásra előre jegyet vásárolni, hogy ne kelljen sorba állnia.
Siena Dómja és főtere és a csodás kis boltok
Aki ezen a vidéken jár, nem hagyhatja ki a híres Pisa-i ferde tornyot sem. Mi is ellátogattunk ide, de meglepett minket hogy a torony mennyire kicsi, no meg persze hogy tényleg mennyire el van dőlve. Sajnos Pisában rengeteg a turista, szinte mozdulni sem lehet, illetve a sok turista miatt rengeteg a kéregető. A sok szép helyszín miatt ez tetszett nekünk a legkevésbé. Még a mindenki által elkészített torony támasztó képet sem készítettünk.
Annál nagyobb meglepetés volt viszont Lucca! A Pisától kb. 20 km-re lévő várost régi városfal veszi körül. Csodálatos kis utcáiban hangulatos kávézók, éttermek és boltok vannak. Az egyik legnagyobb meglepetés a kör alakú eldugott főtér mellett egy Aqua dell Elba nevű parfümbolt volt, ahova úgy kerültünk, hogy az utcán valami elképesztően finom illatot éreztünk és az orrunk után mentünk. Ebben a boltban olyan, Elba szigetén készített parfümöket árulnak, melyek természetes anyagokból készülnek. Végül nem vettünk semmit, de fantasztikus volt végig hallgatni a parfümkészítés folyamatát és végig szagolni a női és férfi illatokat, egyesével elemezni a benne érezhető citrusokat, dohányt és egyéb alapanyagokat. A főtéren megpihenve isteni Tiramisut és espressot ittunk, majd délután a parkolóba visszamenet végigsétáltunk a várfal mentén lévő sétányon. És itt ettük a legfinomabb tésztákat egy nagyon hangulatos étteremben: szárított vargányagombás tagliatelle és bazsalikomos paradicsomos tagliatelle. A tányérok amiben az ételt felszolgálták, külön vizuális élmény volt!
Jártunk még Volterrában és Colle val d’Elsában. Már maga az út hatalmas élmény volt ide, csodálatos búzamezők és igazi festményekre illő toszkán tájakon haladtunk végig. Igaz, hogy néha az autó alatt elfogyott az aszfalt és pár métert földúton kellett megtenni, de ez is hozzátartozik az olasz romantikához. Colle val d’Elsa érdekes kis hegytetőn lévő város, azonban nagyon kihalt. Volterra viszont nyüzsgő város sok kis főtérrel és utcácskával.
Ha tovább maradtunk volna, még biztos elmentünk volna hajóval Cinque Terrére, Firenzébe és Via Reggioba a tengerparthoz, de így sem vagyunk elégedetlenek, sőt fantasztikus kis utunk volt.
Aki nem hiszi, járjon utána :)